HTML

Pixilláció

Mindenféle írásaim megjelenítésére alkalmas multifunkcionális blogfelület. Film, animáció, zene, irodalom, saját írások és úgy általában: az én kedves blogom.

Friss topikok

  • nEjmEd: Köszönöm! Különösen jól esik a kommented, mert legalább egy olyan is olvas, akit magam is olvasok.... (2013.05.28. 21:35) Markus Imhoof - A méhek világa

Címkék

Feedek

Markus Imhoof - A méhek világa

2013.05.25. 13:34 nEjmEd

526830_567696859912923_182850163_n.jpg

Markus Imhoof - More Than Honey

Teljesen el vagyok ragadtatva. Gyönyörű dokumentumfilm, ami tényleg közel hozza a nézőhöz a méhek világát. Érdekes, nagyon komplex, széles spektrumban vizsgálódik, sokat markol, és nem is fog keveset. Nem szájbarágós, nem akar senki felett pálcát törni. És így nézed, nem tudsz betelni vele, annyira gyönyörű...

Azt hittem - nagy öntelten - hogy nem fogok új dolgot hallani. Sokan tudják, akik ismernek személyesen, hogy én beleszülettem egy ilyen-olyan mértékben, de három generáció óta méhészkedő családba. 100-130 méhcsaládunk van, egy időben édesapám azon kb 15-20 ember között volt, akik hivatalosan krajnai fajtájú méhanyákat nevelek Magyarországon (a filmben nem fordították le, de ez a svájci bácsi által emlegetett Carnica fajta), szóval olyan szakmai alapműveket el sem tudtam volna kerülni, mint a Méhész voltam Amerikában, vagy a Gyilkos méhek című dokumentumfilmek. 

Az előbbi volt az első olyan ablak a nagyüzemi méhészkedés eredményeire, ami borzasztóan meghatározta a mi méhészetünket is. Akkor a kilencvenes években jobban lenyűgözött ez a film, mint most, pláne annak fényében, hogy a méhek tömegesen pusztulnak többek között emiatt a tartás miatt is az amerikai kontinensen. Amennyi törődés jut egy méhcsaládra ilyan körülmények között, ne csodálkozzunk...


gyilkos méhek pedig a neve ellenére nem egy szar horror, hanem brazil kutatók által az 50-es években az európai és afrikai méhek keresztezéséből létrehozott hibrid fajta amerikia megjelenése kapcsán készült elég jó dokumentumfilm. A braziliai méhtelepről elszökő méhek az amasonasi esőerdőben meglehetősen jól érezték magukat, és elég gyorsan elszaporodtak a dél-amerikai kontinensen. Majd Közép-Amerikában is. Aztán a 90-es évek elején ez a marhára aggresszív és halálos csípésű méhfajta megjelent az USA déli államaiban. Erre a riadalomra készült a doksi, és mialatt már kongatták a vészharangot az amerikaiak, megpróbálták a terjedése közben újabb keresztezésekkel "kihúzni a fullánkját" fajnak, de ez nem sikerült. A kudarcok megértése miatt komolyan kellett fogalkoznia a filmnek a méhek szaporodásáról, így egy nagyon alapos doksi született.

Ami miatt ezeket elmeséltem: ezeknek a filmeknek a megjelenése óta eltelt 1-2 évtizedben az új kihívás, ami a méhekkel foglalkozókat érinti, a méhpusztulás. Ez a film áthidalta nálam ezt a pár évtizedet. Az utóbbi években Einstein sokat idézett jóslatát felkapta a média, és ezzel riogatva tálalja a titokzatos jelenséget, ami sajnos közel sem olyan misztikus. Nagyon is megfogható dolgok húzódnak a háttérben. Ez a film nem akar egy bűnösre mutogatni, inkább feltérképezi az okokat, és bemutatja azokat az hatásokat, amik valószínűleg egymást mellett szépen felerősítik az állományok pusztulását. Az egyre jobb növényvédőszerek használata, monokultúrás növénytermesztés, tömegtermelés. Annyi idő sem jut egy méhcsaládra amerikában, hogy elzárják őket a permetezés elől. Az európai méhfajta genetikai sokszínűségének a beszűkülése, és ezzel párhuzamosan az őket támadó betegségek/élősködők felerősödése. Költésrothadás, bélrendszert támadó baktériumok, varroa atka. Jelenleg versenyhátrányban van ebből a szempontból az európai méh, az afrikai méhhel szemben, de mint kiderült ausztrál tudósok komolyan foglalkoznak a megoldással...

Kedvenc redneckem

Egy gondolati egységet kiragadnék a filmből, ami a legjobban megfogott. Érdekes volt látni, hogy az emberek az USÁban hozzászoktak a vadabb fajtához, és a jó ellenálló és sokkal több mézet gyűjtő fajtát egyes méhészek termelésbe is befogták. Ez egy szemléletváltozást is hozhat, kevesebb méhcsaláddal, több odafigyeléssel, több óvatossággal termeli a texasi méhész a mézét, s mivel ellenálló az afrikai hibrid, nem kell gyógyszereznie az állományt, így biomézet tud előállítani. Ez a fajta ökológikusság nagyon szimpatikus volt, és teljesen úgy megvilágításba helyezte az afrikai méheket a szememben. Az is szép gondolat volt a méhésztől, ahogy mesélt a "bogarairól". Szó szerint nem tudom idézni, de a lényege az volt, hogy itt amerikában mindenki bevándorló, aztán előbb-utóbb megtalálja mindenki a helyét. Jöttek ezek a gyilkos méhek, nem hívta senki őket, nem voltak papírjaik, rettegtek tőlük az emberek, de végül úgy néz ki, megtalálták a helyüket. Ez már más hozzáállás, mint a gyilkos méhek világvégevárós hangulata.

Meglehetősen elkalandoztam a filmtől, talán sok is volt a felvezetés, de kellett, hogy megvilágítsam miért fontos nekem ez a kiragadott szegmens. Abszolút szubjektív, de ez tetszett a legjobban, talán mert ez volt legközelebb ahhoz, ahogy mi tartjuk a méheinket. :)

297849_528974913785118_385397230_n.jpg

Markus Imhoof rendező a floridai mandulaültetvényen

A megvalósításra pedig egészen egyszerűen nem találtam szavakat közben. Állítom, hogy méheket ilyen szépen nem filmeztek le még soha. A zömmögős-atmoszférikus filmzene is elég jól katalizálta a képeket. Azt, pedig, hogy mi történik egy kaptárban, mi van egy méhsejtben még a méhészek sem látják ennyire közelről. Teljesen ismerős dolgok kerültek új megvilágításba a gyönyörű makrófelvételeknek hála. A film szakmabelieknek és laikusoknak is egyaránt élvezetes lesz, széles spektrumot lefed, és kielégítően megválaszol kérdéseket. A fent említett másik két dokumentumfilm sokkal részletesebben tárgyalja kisebb szeleteit a filmnek. Azokkal ellentétben ez inkább egy átfogó tabló a méhészet történetéről, múltjáról, jelenéről. A világ több pontján forgattak, az európai tradícionális méhészkedést egy svájci háztáji méhészeten keresztül ismerjük meg, az amerikai nagyüzemit a 10000 méhcsaládos Miller Honey Farms pillanatfelvételein keresztül, amint éppen egy több ezer hektáros mandulaültetvényen tanyáznak. A gyilkos méheket a mexicói határ mentén gazdálkodó redneck méhész mutatja be. Van szó a méhanyanevelésről, szintén egy svájci vállalkozáson keresztül. Ausztrál méhnemesítők beszélnek a fajtáról magáról, és az egyik dél-kínai tartományban élőmunkával gyümölcsfákat porzó embertömegek pedig a méhek kínos hiányáról...


Verdikt: Tudom nem menő egy dokumentumfilmért moziba menni, de most kivételt teszel! Hibátlan.

PS.: Annak idején haragudtam a Bee Moviera, mert egy épkézláb inside-jokeot sem tettek bele, amit csak a méhészek érthettek volna. :3

2 komment

Címkék: film európai német filmkritika méh osztrák dokumentumfilm ökológia svájci

A bejegyzés trackback címe:

https://pixilation.blog.hu/api/trackback/id/tr525317485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2013.05.28. 19:29:38

Nekem, a méhészkedés iránt tök laikusnak (a mézet persze szeretem) is rengeteg újdonságot mondott a film, de tök jó, hogy egy beavatott is talált benne érdekességet. Baromi szépek voltak a makrók...

Jó a poszt is.

nEjmEd · http://pixilation.blog.hu 2013.05.28. 21:35:03

Köszönöm! Különösen jól esik a kommented, mert legalább egy olyan is olvas, akit magam is olvasok. :)